Máj

A máj a felhas jobb oldalán található szerv, melynek alsó felszínén helyezkedik el az epehólyag. A máj a szervezetünkben lévő koleszterin közel felét maga állítja elő.

A továbbiakban bemutatjuk a máj anatómiai felépítését, valamint működését és szerepét is ismertetjük.

A fő epevezeték a májkaputól húzódik a patkóbél felé. Anatómiailag egy szoros egységet alkotnak, s bár bizonyos folyamatokban mind a máj, mind az epehólyag részt vesz, mégis egymástól különböző működésű, külön szervnek minősülnek.

A táplálék alkotóelemei a bélfalba szívódnak fel, amelyet nagyon sok vékony ér (kapilláris) hálóz be. A májba a vér részben a belek, részben pedig a szív felől érkezik. A bélfalban lévő apró hajszálerek a májkapu-gyűjtőérbe ömlenek, amely a májba lép be. A vér ezután átáramlik a máj belsejében lévő apró csatornácskák szivacsos hálózatán, ahol a megemésztett tápanyagok és a káros anyagok átalakulnak.

A májartéria a vért a szív felől vezeti a májba. Ez a vér szállítja az oxigént a májszövet ellátására, valamint a koleszterint és más anyagokat is, amelyeket a máj dolgoz fel. A bélből és a szívből érkező vér azután összekeveredik egymással, és a májvénán áthaladva visszaáramlik a szívbe.

Az érkező vér feldolgozása kettős természetű: egyrészt eltávolítja azon szervezetidegen anyagokat, amelyek a belekből felszívódtak, másrészt a bélből felszívódott tápanyag nagy része még tovább bomlik, így a szervezet számára hasznosíthatóvá válik. A májban nagy sebességgel zajlanak le a szükséges anyagcsere folyamatok, majd a tápanyagokban gazdag vért átengedi a nagyvérkörbe.

A máj munkája

A máj felel a szervezetben megtalálható koleszterin közel felének előállításáért, míg a koleszterin többi része táplálék útján kerül a szervezetbe. A máj által termelt koleszterin körülbelül 80%-a az epe előállításához szükséges.

A máj ezen kívül a megemésztett ételekből származó anyagokat átalakítja fehérjékké, zsírokká és szénhidrátokká. A cukrok a májban keményítő (glikogén) formájában raktározódnak, és akkor bomlanak le és kerülnek be a véráramba szőlőcukorként (glükóz), amikor szükség van rájuk – például amikor a vércukorszint túl alacsony lesz, vagy a szervezet fokozott fizikai és agyi igénybevételnek van kitéve.

További feladata, hogy több, fontos vegyületet építsen fel (szintetizáljon). Különösen fehérjéket, amelyeket a szervezet használ fel a saját feladatai teljesítéséhez. Ezek között van olyan anyag, ami a vérzések során a véralvadáshoz szükséges. Ezeket véralvadási faktoroknak nevezik.

Jól látható, hogy a szervezet anyagcsereközpontja a máj. Jelentős tartalékokkal rendelkezik, így nagyfokú károsodás esetén alakul ki csak a tüneteket okozó funkciózavar.

A májműködés zavarai nagyjából két csoportba oszthatók: egyrészt azokra, amelyeket a májsejteknek a működészavarai okoznak (pl. a májzsugorodás vagy a májgyulladás). A másik csoportba tartoznak azok, amelyeket a májból az epeutakon keresztüli epeelfolyásnak az akadálya okoz (mint az epekő vagy a rák).


Tünetek

close