Hepatitisz-B

A májgyulladások egyik altípusára, a Hepatitisz-B-re az igen hosszú lappangási idő jellemző, a betegség krónikussá is válhat, és akár májelégtelenséget is okozhat.

A hhepatitiszt, vagyis a májgyulladást több kórokozó is okozhatja, általában vírusfertőzés következtében alakul. A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik.

Ezek a vírusok mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, és eltérő mechanizmusokon keresztül betegítenek meg minket.

Hepatitisz-B lappangási ideje

A Hepatitisz-B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás, mely az esetek nagy részében akut betegségként zajlik le, de krónikussá is válhat. Ez a világon a legelterjedtebb fertőző megbetegedés, a világ népességének, főként Ázsia és Afrika lakosságának egyharmada már átesett a betegségen. A Hepatitisz-B ellen kifejlesztett védőoltásnak köszönhetően Európában és az amerikai kontinensen a fertőzöttek aránya mindössze 1 százalék. A Hepatitisz-B vírus a krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák egyik legfőbb okozója.

Hepatitisz-B terjedése

A kórokozó főként vér útján, illetve kisebb-nagyobb hámsérüléseken keresztül jut be a szervezetbe. Gyakori a betegség az intravénás kábítószer-használók körében, főként a közös tűhasználat miatt. A betegség nemi úton is fertőzhet, a szabad szemmel láthatatlan hámsérüléseken keresztül. Veszélyesek lehetnek a nem megfelelően kezelt kórházi, az akupunktúrás és tetováló eszközök. A vírus nagyon erősen fertőző, mivel a fertőzött ember vérének egyetlen milliliterében akár több mint 1000 vírusrészecske is található. A vizelet, a nyál, a sperma és az anyatej is tartalmazhat vírusokat.

Krónikus Hepatitisz-B

A krónikus hepatitisz a nem gyógyuló (nem kezelt) akut formából alakulhat ki, évtizedeken át fennmarad, és májzsugor, májrák lehet a szövődménye. Ez azért is fordulhat elő, mert a fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetek nélkül zajlik, lappangási ideje igen hosszú, és nagyon gyakran csak véletlenül, egy rutin vérvizsgálatot követően veszik észre. A többi érintetnél a fertőződést követő 1-6 hétben az akut májgyulladás tünetei jelenhetnek meg, például a szemfehérje és a bőr besárgulása, a sötét színű vizelet, a világos széklet, a fáradékonyság, az étvágytalanság és a végtagfájdalmak.

Az akut Hepatitisz-B 2-6 hét alatt, de legkésőbb hat hónapon belül szövődménymentesen gyógyul, a fertőzés után a lezajlott betegségre csak a vérszérumból kimutatatható, a vírus ellen termelődött antitestek utalnak.

A krónikus Hepatitisz-B-ről akkor beszélhetünk, ha a májgyulladás tünetei minimum hat hónapon át fennállnak, illetve a vérből a vírusantigének ez idő alatt folyamatosan kimutathatók. A betegség krónikussá válása a fertőzések nagyjából 10 százalékában következik be, és előfordulhat az is, hogy az akut szakaszt krónikus követi.

Hepatitisz-B kezelése

Amennyiben a Hepatitisz-B akut formában jelentkezik, csak tüneti kezelés lehetséges (ágynyugalom, vitamindús és zsírszegény táplálkozás stb.), a krónikus Hepatitisz-B gyulladás ellen vírusellenes szereket alkalmazhatnak. Szélsőségesen súlyos esetben, amikor a gyulladás májelégtelenséggel jár együtt, csak májtranszplantációval lehet megmenteni a beteg életét.

Hepatitisz-B megelőzése

A betegséget csak a fertőzés megelőzésével lehet kivédeni, például kiemelten kell ügyelni a megfelelő higiéniára, a fertőtlenítésre, a biztonságos szexuális élet gyakorlására. A Hepatitisz-B ellen a legjobb védelmet a védőoltás jelenti. A védettséget három, egymás után injekcióban beadott oltás alakítja ki. Az első után egy hónappal következik a második, fél évvel a harmadik. A védettséget adó ellenanyagszint általában a második, olykor csak a harmadik oltás után alakul ki. Mintegy öt év elteltével az ellenanyagszint csökkenése miatt emlékeztető oltást kell adni.


close