Hasnyálmirigyrák túlélési esélyei

Amilyen alattomos, annyira gyors lefolyású betegség a hasnyálmirigy kóros sejttúlburjánzása. A negyedik leggyilkosabb ráktípus, a beteg mindössze öt százaléka, ha túléli.

A gyomor mögött, a hasüreg hát felőli oldalán elhelyezkedő, nagyjából 10-15 centiméter hosszú, 80-100 gramm tömegű hasnyálmirigy kettős feladatot lát el.

Külső elválasztású mirigye húszféle enzimet termel az elfogyasztott táplálék lebontásához, míg a belső elválasztású sejtcsoportjai által termelt hormonok a cukoranyagcserét szabályozzák.

Hasnyálmirigyrák kialakulása

Kóros elváltozás leggyakrabban a külső elválasztású mirigy, valamint a Wirsung-vezeték (a hasnyálmirigy fő kivezető csöve, mely az epevezetékkel együttesen lép a patkóbélbe) hámsejtjeiben alakul ki, de akár a Langerhans-szigetek sejtjei is elrákosodhatnak. A hasnyálmirigy jóindulatú tumorai, melyek nem adnak áttéteket, a rosszindulatú daganatokhoz képest lényegesen ritkábbak, vagy nem is diagnosztizálják őket.

Hasnyálmirigyrák tünetei

A tünetek nagyban függnek attól, hogy a szerv melyik részében fejlődött ki daganat. A leggyakrabban a hasnyálmirigy fejrésze érintett, mely komoly felhasi fájdalommal, puffadással, emésztési problémákkal, erős hányingerrel és sárgasággal jár, mivel a tumor akadályozza az epe kiürülését a vékonybélbe. Ez a típusú rák nagyon gyors lefolyású, mire a tünetek megjelennek, már átterjedt a környező szervekre, áttéteket képezett, fél éven belül halálos lefolyású. Minimális azok száma, akiknél a műtéti beavatkozás – azaz a daganat teljes eltávolítása – még segíthet, esetükben is mindössze 1-5 százalékra tehető az 5 éven túli gyógyulási arány.

További, ajánlott cikkünk e témában: A hasnyálmirigyrák tünetei

Túlélési esélyek és beavatkozási lehetőségek

A hasnyálmirigyrák a tumorok okozta halálozást tekintve a negyedik helyen áll, mivel lassan és alattomosan alakul ki, míg kezelhető lenne, nem is mutat tüneteket, szinte kivétel nélkül már előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Legfőképp 50 év felett, és leginkább a férfiak körében fordul elő.

Amennyiben lehetőség van sebészeti beavatkozásra, az elrákosodott szövetrész kimetszése vagy az egész szerv eltávolítása jöhet szóba. Ez utóbbi cukorbetegséget és tápanyag-felszívódási zavart eredményez, ráadásul az esetek többségében a vékonybél kezdeti szakaszát, a patkóbelet is el kell távolítani a műtétek során. Előrehaladott állapotban kemoterápia és külső besugárzás is részét képezheti a terápiának, de ilyenkor főként már a fájdalomcsillapítás a cél, ugyanis a hasnyálmirigyrákos betegek komoly gyomortáji és háti, nehezen csillapítható fájdalommal küzdenek.

Ha már nincs esély a gyógyulásra, műtétre akkor is sor kerülhet, mely során az elzáródott epeút helyett műtétileg kialakított módon vezetik az epét a belekbe.
A hasnyálmirigyrák kezelésében alkalmazott módszerek egytől egyig jelentősen megterhelik az amúgy is leromlott állapotú betegek szervezetét. A műtött páciensek sokáig mesterséges táplálást igényelnek, mely vénába kötött infúzióval vagy speciális tápszondával történik. A lábadozás során szigorú, speciális diéta szükséges, mely a kezelések során fellépő étvágyvesztés, hányinger és hányás mellett nehezen tartható, így további súlyveszteség és az állapot fokozódó romlása is bekövetkezhet.

A túlélési idő összességében számos tényezőtől függ, a rák stádiumától és kiterjedésétől, az áttétek mennyiségétől, elhelyezkedésétől, típusától, a beteg korától és általános egészségi állapotától, a kemoterápia hatékonyságáig.


close