A toxikus alkoholmennyiség határa egyénenként eltérő, hiszen az alkohol májkárosító hatása több tényezőtől is függ, olyantól is, amire nem is gondolna.
Átlagosan a férfiak esetében 40 g/nap, a nőknél ennek a fele, 20 g/nap mennyiségű alkohol huzamos fogyasztása májkárosodást okoz. Az alkoholtoxicitásra a nők sokkal érzékenyebbek, náluk már jóval kisebb mennyiség, ráadásul jelentősen rövidebb idő alatt májkárosodást eredményez.
Az alkohol toxikus hatása iránti érzékenységet számos tényező módosíthatja, ilyenek az öröklött és környezeti tényezők, de például a táplálkozás, a gyógyszerszedés és egyes betegségek is hatással vannak rá. Egy biztos, a gyermekek számára minden csepp alkohol ártalmas.
Alkohol okozta májbetegségek
Természetesen a máj toxikus alkoholmennyiségének határa egyénenként eltér, de az biztos, hogy a naponta elfogyasztott alkoholmennyiség fordított arányban áll a májkárosodás kialakulásának idejével: minél többet iszik valaki, annál rövidebb időn belül lesz beteg. Alkoholos májkárosodás a zsírmáj, az alkoholos májgyulladás, a májzsugorodás és az ebből nagy gyakorisággal kialakuló májrák.
A májbetegségek is egyénenként változóan alakulnak ki, a napi 160 g alkoholt fogyasztók harmadánál májzsugorodás, 60 százalékuknál májgyulladás, 70 százalékuknál májelzsírosodás várható. Mi több, a nem megfelelő tápláltsági szint tovább növeli a májbetegség súlyosságát. Márpedig a nagy mennyiségű alkohol felborítja az anyagcserét, és beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozást eredményez. Fontos azt is tudni, hogy a tartós és rendszeres alkoholfogyasztás rombolja az egyén fizikai és pszichés állapotát, valamint közösségi életét is.
Káros alkoholmennyiség határa
Az is személyenként különbözik, hogy mennyi az ártalmatlan mennyiség. Általában napi 30 g alatt van – nőknél ennek a fele – az az alkoholmennyiség, amely még nem jár májkárosodással.
Egy átlagos sör 3-5 g, bor 7-10 g, pezsgő 10 g, konyak és a pálinka 30-47 g alkoholt tartalmaz 100 ml-enként.
Az etil-alkoholt tartalmazó, azaz alkoholos italokból az anyagcsere-folyamatok eredményeként acetaldehid keletkezik, mely potenciális sejtméreg, a szervezet minden részére pusztító hatással van. A szívizmot közvetlenül károsítja, így ritmuszavarok, tágulásos szívizom-elfajulás, valamint magas vérnyomás, infarktus, agyi trombózis, és nem utolsó sorban vérszegénység alakulhat ki.
Ajánlott cikkünk e témában: Az alkoholfogyasztás veszélyei
